Apró kis történet, egy barátodnak nincs ideje elvinni a szerelőhöz a kocsiját. Neked éppen van és boldogan megteszed neki, hogy elfurikázod, nincs is messze, meg nem is tart sokáig egy olajcsere. Mész mész... kifelé a városból... utolsó lámpás kereszteződés... Keresed a tompított kapcsolóját, mert nem akarod, hogy az objektív felelősség miatt a haverodat bűntessék meg... Előtted bevágják a féket, te még éppen meg tudsz állni, de mögötted már nem tudnak. Belédrohan és nekitol az előtted lévőnek. Ezek után a procedúra sokaknak ismerős. Rendőrség... ácsorgás, magyarázkodás... újra, meg újra... tréler hívás... szerelőhöz vissza az autó... biztosító... kárszakértő... papírmunka... never ending story.
Nem tehetsz róla, senkinek nincs oka téged hibáztatni... mégis...
Apró sztori másként: Mész mész... kifelé a városból... utolsó lámpás kereszteződés... Lepillantasz, hogy felkapcsold a tompított fényszórót, mert nem akarod, hogy megbűntessenek... Előtted bevágják a féket, te még éppen meg tudsz állni, de mögötted már nem tudnak. Belédrohan és nekitol az előtted lévőnek.
Melyik eset bánt jobban??? Persze, hogy az első... Lelkiismeret... Pedig bárkivel megeshet...
M! Ugye tudod!?