No kérem... első részeges bölcsesség fogamnak búcsút intettem.
Reggel 8-ra voltam hivatalos a műtőbe. 6 körül tántorogtam ki az ágyból, főztem egy kávét, majd bambultam 1 órán keresztül indulásig. Bevágódtunk 3-an a kocsiba, anyámmal és párommal, kicsit voltam csak feszült. Aztán odaértünk a klínika elé, ehhez hasonló szép kis kertes övezetben általában az embereknek kisimulnak a ráncaik, megnyugszanak, nyugalom tölti el őket. Én ekkor kezdtem egyre erősödő gyomorgörcsöt érezni. Leparkoltam, még volt 10 perc. Gyorsan egy utolsó cigi a harc előtt. Bementünk, rövidesen előkerült Dr. L, aki vállakozott a derekas kihívásra. Beadott egy injekciót, egyenesen az állkapocscsontban húzódó ideghez fecskendezte az érzéstelenítőt. Aztán egy kis várakozás, beszélgetés kezdődött, míg a metszőfogaim körüli ajkam is zsibbadni kezdett. Első eszközök természetesen a szike és a szívó-drin volt. Túl sokat erről nem tudok elárulni, mert nem sokat éreztem, de azt hiszem elkezdte a fogról az ínyemet lefejteni, egészen az aljáig, ahol a csontba volt ágyazódva. Tette ezt azért, mert gyakorlatilag ez a fog csak a röntgenen volt jelen, szabad szemmel nem volt látható, teljesen befedte a fogíny. Ezután elkezdte fúrogatni a fogamat, mert természetesen semerre nem mozdult. Hátulról a csont támasztotta, előről a jobb alsó 7-es. Szóval kellett fúrni, feszegetni egyenes és görbe "emelővel". A fog fejrésze levált teljesen, persze az is több darabban a fúró áldásos hatására. Bizonyos darabkák a doktor úr csipeszében, majd tálcáján, mások viszont a széles szájú, szívó-drinben. A gyökér már bajosabb volt. Makacsul ragaszkodott az eredeti helyéhez. Most jártunk úgy kb. 40-50 perc környékén. Ezután még jó fél órás feszegetés, huzigálás következett. Közben hallottam csont recsegést, nyekergést mindent, majd a vége felé kezdtem fájdalmakat is érezni, de ennél viseltem már el rosszabbat is régebben. Nagy nehezen kijöttek a gyökerek is, pedig már a Doktor Úr se nagyon értette, hogy mi tartja még ott. Na még átnézte, nem-e maradt valami ott, aztán megszólalt: Na hímezzünk! :)
Összességében szép és kíméletes munkát végeztek. Asszisztens hölgy segített nekem is ahol tudott, bátorítótt, hol a vállamra tette a kezét, hol a fejemet fogta, mint egy ellenfogás ként a Doktor úr erejének, mikor fogó, vagy csipesz volt a kezében. Szóval a helyzethez képest mindent megtettek, hogy "jól" érezzem magam.

Na és most következik óránként 10 perc jegelés, fájdalomcsillapító és sok türelem. Úgy két napig. :)

Képek...
Kérném azokat, akiket az ilyen ocsmányság felkavar, hogy ne kattintson a következő három linkre!

Előtte
Előtte illusztrálva pirossal a fog helyét
Utána (elnézést a minőségért, nagyobbra nem tudtam nyitni a számat)